Öt kérdésben nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a PSZ alelnökei

Március 14-én öt oktatási kérdésben kezdeményeztek népszavazást a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

  • Eduline

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

- a fenti kérdésekben szeretnék meghallgatni az emberek véleményét a szakszervezet alelnökei, jelentették be a március 13-i sajtótájékoztatójukon. A Telexnek Totyik Tamás elmondta: Csak a saját szervezetükkel egyeztettek a feltett kérdésekről, ez testületi döntés volt. Arra számítanak, hogy össze tudnak szedni 200 ezer aláírást, de várják a civil és szülői szervezetek segítségét is.

A tanárok egy éve küzdenek, eddig eredménytelenül

Már több mint egy éve folynak az egyeztetések a szakszervezek és a kormány képviselői között, azonban eddig egyik tárgyalás sem hozott eredményt a bérrendezési és a tanárok helyzetével kapcsolatos kérdésekben sem. A kormány és a tanárok álláspontja egyelőre nem közeledett egymáshoz, míg előző azt kommunikálja, hogy folyamatos 2025-ig tervezett béremelési rendszerben emelkednek majd a tanárbérek, utóbbi azonnali bérrendezést követel a kaotikussá vált közoktatási helyzet megoldására.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.