Van olyan tankerület, ahol a munkábajárási támogatás minimumát – azaz kilométerenként 18 forintot - fizetik ki a tanároknak, ez viszont a magas üzemanyagárak mellett szinte fenntarthatatlanná teszi napi munkába járást.
„Elviselhetetlen teher lett a bejárás a magas üzemanyagárak miatt, nem fogom bírni anyagilag” - mondta a 444.hu-nak egy visegrádi Áprily Lajos Általános Iskolában tanító pedagógus, aki Surányból ingázik dolgozni. Ha a tömegközlekedést választaná - tette hozzá a lapnak -, a legközelebbi buszmegállóból a legkorábbi busszal is csak 8 órára érne be az iskolába, tehát a munkaideje kezdete után, és két órába telne megtenni a 20 kilométeres távot, visszafelé pedig több napon is csak a munkaideje után 4 órával érne haza. A másik opció sem jobb: ha komppal és busszal menne, ahhoz 5 órakor kellene elindulnia és 6:50-re érne Visegrádra. Autóval mindez 25 perc.
A lap szerint a vonatkozó kormányrendelet alapján a tankerületek a munkába jutás költségeinek egy részét eddig is megtérítették, kilométerenként 15 forint összegben. A kormány nemrég azonban bejelentette, hogy hogy duplájára emelik a munkába járás támogatását, amiből minimum 18 forintot kilométerenként kötelező kifizetni. Sőt, az emelt összeg visszamenőleg, már januárra is érvényes.
A tanárnő elmesélte, alá is íratták velük a januárra vonatkozó elszámolást, ezen már a magasabb 30 forintos kilométerdíj szerepelt, viszont a következő héten arról tájékoztatta az iskola tanárait az igazgató, hogy a tankerület mégsem fizet annyit, és januárra új elszámolást kell aláírniuk, továbbra is 15 forintos kilométerekénti összegről.
A tanárnő megkereste a tankerületet is, ahol azt mondták neki, 15 helyett 18 forintos - tehát a kötelező minimum - költségtérítést fizetnek, és ettől az összegtől méltányossági alapon „nem áll módjukban eltérni.” A tanárnő hozzátette, a váci tankerület összes intézményében egységesen csak 18 forintot fizetnek ki februártól a munkavállalóknak utazásra, míg más tankerületek közt volt olyan, ahol megadták a 30 forintot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
