Van olyan tankerület, ahol a munkábajárási támogatás minimumát – azaz kilométerenként 18 forintot - fizetik ki a tanároknak, ez viszont a magas üzemanyagárak mellett szinte fenntarthatatlanná teszi napi munkába járást.
„Elviselhetetlen teher lett a bejárás a magas üzemanyagárak miatt, nem fogom bírni anyagilag” - mondta a 444.hu-nak egy visegrádi Áprily Lajos Általános Iskolában tanító pedagógus, aki Surányból ingázik dolgozni. Ha a tömegközlekedést választaná - tette hozzá a lapnak -, a legközelebbi buszmegállóból a legkorábbi busszal is csak 8 órára érne be az iskolába, tehát a munkaideje kezdete után, és két órába telne megtenni a 20 kilométeres távot, visszafelé pedig több napon is csak a munkaideje után 4 órával érne haza. A másik opció sem jobb: ha komppal és busszal menne, ahhoz 5 órakor kellene elindulnia és 6:50-re érne Visegrádra. Autóval mindez 25 perc.
A lap szerint a vonatkozó kormányrendelet alapján a tankerületek a munkába jutás költségeinek egy részét eddig is megtérítették, kilométerenként 15 forint összegben. A kormány nemrég azonban bejelentette, hogy hogy duplájára emelik a munkába járás támogatását, amiből minimum 18 forintot kilométerenként kötelező kifizetni. Sőt, az emelt összeg visszamenőleg, már januárra is érvényes.
A tanárnő elmesélte, alá is íratták velük a januárra vonatkozó elszámolást, ezen már a magasabb 30 forintos kilométerdíj szerepelt, viszont a következő héten arról tájékoztatta az iskola tanárait az igazgató, hogy a tankerület mégsem fizet annyit, és januárra új elszámolást kell aláírniuk, továbbra is 15 forintos kilométerekénti összegről.
A tanárnő megkereste a tankerületet is, ahol azt mondták neki, 15 helyett 18 forintos - tehát a kötelező minimum - költségtérítést fizetnek, és ettől az összegtől méltányossági alapon „nem áll módjukban eltérni.” A tanárnő hozzátette, a váci tankerület összes intézményében egységesen csak 18 forintot fizetnek ki februártól a munkavállalóknak utazásra, míg más tankerületek közt volt olyan, ahol megadták a 30 forintot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
