Tavasszal jön az első "kimeneti mérés" az általános iskolák utolsó évfolyamaiban

A lebonyolításra már az Oktatási Hivatal is készül.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal a 2023-as tavaszi kimeneti mérési időszak előkészítéséhez február 14-én terheléses szoftvertesztelést bonyolított le 7.-es és 8.-os tanulókat oktató iskolák részvételével - közölte az Oktatási Hivatal (OH).

Az összesen 60-65 perces eljárás során a Hivatal különböző informatikai eljárásokat, beállításokat és forgatókönyveket tesztelt annak érdekében, hogy "biztosítani tudja a digitális országos mérések alapját jelentő mérőszoftver stabil működését az egyre növekedő résztvevői tanulószámok mellett is" - magyarázta a hivatal.

A legutóbbi, 2022-es kompetenciamérésben a diákoknak már természettudományos kérdésekre is válaszolniuk kellett, a feladatokat azonban már nem papíron kapták, hanem online kellett megoldaniuk. A próbaüzem nem ment túl jól, és élesben sem működött sokkal jobban a rendszer, több iskolából azt jelezték, hogy a mérés egy részét sokan nem tudták megoldani, mert a felület lefagyott.

Mi az a kimeneti mérérs?

Ahogy azt már megírtuk, teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy teszt szeptemberben-októberben. A 7., 9., 11. évfolyamon tanulók pedig az úgynevezett kimeneti mérésben érintett évfolyamok lesznek - derül ki az Oktatási Hivatal 2022/23-as országos mérésekről összeállított tájékoztatójából.

De milyen feladatokat kapnak majd a diákok? Itt kipróbálhatjátok.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.