Fontos ítéletet hozott a Kúria, a sztrájk mint politikai véleménynyilvánítás nem lehet ok a munkavállaló elbocsátására – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szerint ez a döntés megerősítést jelent a tiltakozó pedagógusoknak is.
A TASZ azt írja, Faur Annát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóját 2020 novemberében, próbaideje alatt rúgták ki – meggyőződése szerint azért, mert támogatta az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseit, és aktívan részt vett a dolgozói sztrájkban. Bár próbaidő alatt a felmondást nem kell indokolni, a döntés ilyenkor sem lehet megtorló jellegű.
A bíróság első-, majd másofokon is kimondta, hogy az SZFE jogellenesen megkülönböztette Faur Annát, amikor politikai véleményének megtorlásaként megszüntette a jogviszonyát.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy egy munkavállalónak a sztrájkolás, a sztrájkkövetelések és a tiltakozás támogatása személyisége lényeges eleme.
„Azt is megállapították, hogy ha a dolgozók sztrájkkövetelései önmagukban is politikai véleményt fejeznek ki, ahogy ez az SZFE és a tiltakozó pedagógusok esetében is igaz, akkor ezek messze túlmutatnak a csupán a munkaviszonyt érintő követeléseken. A Kúria döntése megerősítést jelent az aktuálisan sztrájkoló pedagógusoknak is, ugyanis egyértelművé teszi: a sztrájkban való aktív részvétel, illetve annak kimutatása, hogy ha valaki elkötelezett a sztrájkkövetelések iránt olyan véleménynek minősül, amely védett a diszkriminációval szemben. A jogszabály szerint sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de az ítélettel a Kúria megerősítette, hogy még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet. A Kúria döntésétől más bíróságok csak kivételesen indokolt esetben térhetnek el, így ez a döntés minden munkavállalónak hivatkozási alapként szolgálhat” – írja a TASZ, hozzátéve: továbbra is segítséget nyújtanak azoknak a pedagógusoknak, akik politikai véleményük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
