Vége a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszakának, közzétették a központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeit - a hét legfontosabb oktatási hírei közül szemezgettünk.
Lejárt az egyetemi-főiskolai jelentkezési határidő
Február 15-ig lehetett jelentkezni a felsőoktatásba, több tízezren adhatták be a felvételi kérelmüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A középiskolába készülőknek még van néhány napjuk arra, hogy eldöntsék, merre tovább, a jelentkezési határidő ugyanis február 22-én jár le.
Közben nyilvánosságra hozták a központi írásbeli felvételi vizsga országos eredményét is. Kiderült: évek óta nem értek el olyan jó összesített eredményt a nyolcadikosok, mint idén, bár matekból alacsonyabb pontszámok születtek, mint az elmúlt három évben. Erről itt olvashattok:
Strbka Anna neve sokak számára ismerős, ő az egyik alapítója a Diákok a tanárokért csoportnak, amely ősszel más diákszervezetekkel egyesült, létrehozva így az Egyesült Diákfrontot. Az Eötvös József Gimnázium végzőse bekerült a New York-i Columbia Egyetemre. Cikkünket itt olvashatjátok el:
Egyre többen csatlakoznak a tatai és esztergomi tanárokhoz
Akik úgy döntöttek, hogy nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó. Az akcióhoz az ELTE Radnóti Gyakorlóiskola 39 tanára, majd négy szolnoki iskola több mint hetven tanára is csatlakozott.
Mi lesz a felsőoktatással a ChatGPT után?
A ChatGPT, az OpenAI nevű cég által fejlesztett chatbot bemutatása óta a felsőoktatási szereplők is próbálják megjósolni, mi vár a tudományos életre és az oktatásra. Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának felsőoktatás-kutatója arról gondolkodott, mi lesz az egyetemi rangsorokkal – és erről magát a chatGPT-t is megkérdezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy hét miniszter lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről, és ugyanezt kérik a többi kormánytagtól is. Többen már be is jelentették, hogy távoznak az egyetemi kuratóriumokból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
