Az utóbbi évtized legnagyobb közalkalmazotti sztrájkja kezdődött szerdán Angliában és Walesben a meredeken emelkedő megélhetési költségek miatt.
A legnagyobb számban ezúttal a tanárok sztrájkoltak, de a szerda délutáni adatok alapján rajtuk kívül 124 állami fenntartású vagy kormányzati intézmény 100 ezer munkavállalója csatlakozott az akcióhoz.
Az általános és középfokú oktatási intézmények tanárainak sztrájkja miatt szerdán a legtöbb angliai és walesi iskolában nem volt tanítás, bár sok helyen erre a napra távolléti online oktatást szerveztek, és az általános iskolák gyermekfelügyeleti feladatokat is ellátnak.
A közoktatási dolgozók legnagyobb érdekképviselete, a National Education Union (NEU) szerda délutáni tájékoztatása szerint több mint 150 ezer tanár csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A tanároknak a kormány 5 százalékos béremelést ajánlott, de a szakszervezet érvelése szerint a jelenlegi inflációs környezetben ez jelentős reálbércsökkentésnek felel meg.
Nagy-Britannia évtizedek óta példátlan sztrájkhullámot él át ezekben a hetekben, mindenekelőtt a megélhetési költségek negyven éve nem tapasztalt ütemű emelkedése miatt. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint októberben 11,1 százalékos, novemberben 10,7, decemberben 10,5 százalékos volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.
Az elmúlt hetekben is sztrájkoltak a vasutasok, a tanárok, a kórházi ápolók, a mentősök, a buszsofőrök és határrendészeti dolgozók, és a szakszervezetek a következő hónapokra hasonló akciókat hirdettek meg a bérkövetelések teljesítésének elmaradása esetére.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
