Az utóbbi évtized legnagyobb közalkalmazotti sztrájkja kezdődött szerdán Angliában és Walesben a meredeken emelkedő megélhetési költségek miatt.
A legnagyobb számban ezúttal a tanárok sztrájkoltak, de a szerda délutáni adatok alapján rajtuk kívül 124 állami fenntartású vagy kormányzati intézmény 100 ezer munkavállalója csatlakozott az akcióhoz.
Az általános és középfokú oktatási intézmények tanárainak sztrájkja miatt szerdán a legtöbb angliai és walesi iskolában nem volt tanítás, bár sok helyen erre a napra távolléti online oktatást szerveztek, és az általános iskolák gyermekfelügyeleti feladatokat is ellátnak.
A közoktatási dolgozók legnagyobb érdekképviselete, a National Education Union (NEU) szerda délutáni tájékoztatása szerint több mint 150 ezer tanár csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A tanároknak a kormány 5 százalékos béremelést ajánlott, de a szakszervezet érvelése szerint a jelenlegi inflációs környezetben ez jelentős reálbércsökkentésnek felel meg.
Nagy-Britannia évtizedek óta példátlan sztrájkhullámot él át ezekben a hetekben, mindenekelőtt a megélhetési költségek negyven éve nem tapasztalt ütemű emelkedése miatt. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint októberben 11,1 százalékos, novemberben 10,7, decemberben 10,5 százalékos volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.
Az elmúlt hetekben is sztrájkoltak a vasutasok, a tanárok, a kórházi ápolók, a mentősök, a buszsofőrök és határrendészeti dolgozók, és a szakszervezetek a következő hónapokra hasonló akciókat hirdettek meg a bérkövetelések teljesítésének elmaradása esetére.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
