Egyre több helyen bukkan fel a "Veletek vagyunk!" felirat - a diákok országos ülősztrájkot és élőláncot, a tanárok és szülők szolidaritási akciókat, a szakképzésben dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ma van a szolidaritás napja - egy éve sztrájkoltak először a pedagógusok, itt követhetitek az eseményeket.
Reggel több iskola előtt Budapesten és vidéken is akcióztak a diákok. A Szent István Gimnázium előtt a zebrán szerveztek rövid, figyelemfelhívó akciót a diákok reggel, az iskolában pedig ülősztrájkot tartanak.
A ELTE Radnóti Miklós Gimnáziuma előtt a szülők helyeztek el egy üzenetet:
Karácsony Gergely főpolgármester is üzent a tanároknak és a diákoknak:
A Műegyetem E és H épülete közötti folyosón és a főépületen is a "Veletek vagyunk!" felirat állt reggel. A magyarországi felsőoktatási és mérnöktársadalom oktatói, kutatói, doktoranduszai és további munkatársai magánszemélyként állnak a közoktatás ügye mellé, a szolidaritási nyilatkozatot 73-an írták alá:
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) BTK PDSZ csoportjának tagjai pedig ma kockás ingben fejezik ki a szolidaritásukat a közoktatásban dolgozókkal:
Január 31-én a közoktatásban dolgozók mellett a szakképzésben dolgozók is sztrájkolnak - 8 és 10 között tartanak figyelmeztető sztrájkot.
Ma több akció is lesz az országban az oktatás ügye mellett kiállva - Budapesten lesz évértékelő, a diákok élőláncokat és országos ülősztrájkot tartanak majd, vidéken pedig az élőláncok mellett lesz fáklyás felvonulás is és autós blokád is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
