Egy Kányádi Sándor-verset, összekeveredett közmondásokat, hibásan leírt szavakat és egy Kabos Gyuláról szóló szöveget is kaptak a központi felvételin a nyolcadikos diákok.
Széchenyi, higyjél, muszáj, nyilik, Déli pályaudvar, oxigén, hagyja, szakáll, fürj, ujjabb – ezek közül kellett kiválogatniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek a hibásan leírt szavakat. A diákoknak emellett nyelvújításkori szavakat kellett mai formájukkal párosítaniuk, egy Kányádi Sándor-versben pedig felismerniük a különböző költői képeket, verstani formákat.
Végig kellett olvasniuk egy egyoldalas szöveget is – méghozzá Kabos Gyuláról, utána pedig különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Végül pedig írniuk kellett egy fogalmazást arról, lejárt-e a múzeumok ideje.
Ahogy azt korábban megírtuk, a nyolcadikosok többsége nem érezte nehéznek a magyar nyelvi feladatsort, és az időt sem tartották kevésnek. Ez egyébként kulcsfontosság tényező, a tíz feladatot ugyanis csak azok a gyerekek tudják megoldani 45 perc alatt, akik komoly rutint szereztek a gyakorlás során.
Hatodikosok: még egy Kányádi Sándor-vers
Meglepő, de a hatodikosok is kaptak egy Kányádi Sándor-verset, abban is a költői eszközöket kellett felismerniük, egyes szavak jelentését megmagyarázniuk. Kaptak egy szöveget egy tervezett osztálykirándulásról, és Csukás István Egy kiscsacsi története című regényének bevezetőjét is el kellett olvasniuk, majd értelmezniük.
Persze „klasszikus” nyelvtani feladatokat is meg kellett oldani: előkerült a nagy kérdés például, hogyan kell elválasztani a bodza, a megint vagy a kalauzok szót, el kellett dönteniük, hogy magas vagy mély hangrendű a takar szó, egy szövegben pedig ki kellett szúrniuk a helyesírási hibákat.
A negyedikesek tesztjében egy Mátyás-mese is szerepelt, emellett elválasztással, helyesírással, közmondásokkal és szólásokkal kapcsolatos feladatok.
A 2023-as középiskolai központi felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
