Széchenyi, higyjél, muszáj, nyilik, Déli pályaudvar, oxigén, hagyja, szakáll, fürj, ujjabb – ezek közül kellett kiválogatniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek a hibásan leírt szavakat. A diákoknak emellett nyelvújításkori szavakat kellett mai formájukkal párosítaniuk, egy Kányádi Sándor-versben pedig felismerniük a különböző költői képeket, verstani formákat.
Végig kellett olvasniuk egy egyoldalas szöveget is – méghozzá Kabos Gyuláról, utána pedig különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Végül pedig írniuk kellett egy fogalmazást arról, lejárt-e a múzeumok ideje.
Ahogy azt korábban megírtuk, a nyolcadikosok többsége nem érezte nehéznek a magyar nyelvi feladatsort, és az időt sem tartották kevésnek. Ez egyébként kulcsfontosság tényező, a tíz feladatot ugyanis csak azok a gyerekek tudják megoldani 45 perc alatt, akik komoly rutint szereztek a gyakorlás során.
Hatodikosok: még egy Kányádi Sándor-vers
Meglepő, de a hatodikosok is kaptak egy Kányádi Sándor-verset, abban is a költői eszközöket kellett felismerniük, egyes szavak jelentését megmagyarázniuk. Kaptak egy szöveget egy tervezett osztálykirándulásról, és Csukás István Egy kiscsacsi története című regényének bevezetőjét is el kellett olvasniuk, majd értelmezniük.
Persze „klasszikus” nyelvtani feladatokat is meg kellett oldani: előkerült a nagy kérdés például, hogyan kell elválasztani a bodza, a megint vagy a kalauzok szót, el kellett dönteniük, hogy magas vagy mély hangrendű a takar szó, egy szövegben pedig ki kellett szúrniuk a helyesírási hibákat.
A negyedikesek tesztjében egy Mátyás-mese is szerepelt, emellett elválasztással, helyesírással, közmondásokkal és szólásokkal kapcsolatos feladatok.
A 2023-as középiskolai központi felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
