A következő sztrájkbizottsági ülés a jövő hétre tervezett, egyhetes országos sztrájk ideje alatt lesz.
Január 26-ára összehívta a sztrájkbizottság következő ülését Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár - közölte a Belügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
A minisztérium hozzátette, a Pedagógusok Szakszervezetének, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének küldött meghívóban az államtitkár felhívta a szakszervezeti vezetők figyelmét arra, hogy a január 23-ától meghirdetett országos sztrájknapokon a köznevelési intézményekben az igazgatók és a tankerületek az elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosításáért mindent megtesznek. A minisztérium természetesen kiemelte: a gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek.
Országos munkabeszüntetést terveznek
A PDSZ rendkívüli kongresszusa még hetekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a január 21-i központi középiskolai felvételi utáni első tanítási naptól, január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkba kezdenek, „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”. Ehhez az akcióhoz időközben a másik nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. Sőt az utóbbi napokban már több iskolában is bejelentették: tiltakozni fognak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
