Romániában járványügyi vészhelyzetet hirdetnek az influenzás megbetegedések miatt, de nem vezetnek be korlátozásokat - jelentette be csütörtökön Alexandru Rafila román egészségügyi miniszter.
A tárcavezető Ligia Deca oktatási miniszterrel együtt tartott sajtótájékoztatót arról, hogy Romániában három hete tart az influenzajárvány. A statisztikák szerint az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a felső légúti fertőzések száma, és számos tüdőgyulladásos megbetegedést jeleztek az orvosok, ami főleg a kisgyerekeket, a más betegségekben szenvedőket és az időseket sújtja.
A román média arról számolt be a napokban, hogy számos, a meghűlés és az influenza elleni gyógyszer elfogyott a patikákból, mert egyrészt megnőtt a betegek száma, másrészt a lakosság pánikszerűen elkezdte felvásárolni a gyógyszerkészleteket attól tartva, hogy januárban és februárban jelentősen romlani fog a járványhelyzet. A hatóságok és az orvosok hangsúlyozták, hogy nem a koronavírus változatai, hanem főként a szezonális influenza terjed.
Ligia Deca oktatási miniszter közölte, hogy hétfőn normális körülmények között fog megkezdődni a tanítás a téli szünet után, és nem bátorítják a diákokat arra, hogy maradjanak távol az iskolától. Cáfolta, hogy a hatóságok elhalasztanák a tanévkezdést vagy korlátozásokat vezetnének be.
Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy járványügyi vészhelyzetet hirdet, de hivatalosan nem hirdetik ki a jogilag súlyosabbnak számító járványhelyzetet, mert akkor a jelenlegi jogi szabályozások szerint korlátozásokat kellene bevezetni. Rámutatott, ehelyett ajánlásokat fog megfogalmazni, így például javasolni fogja a maszk használatát a népes belső terekben, illetve az iskoláknak azt, hogy különítsék el a beteg gyerekeket az egészségesektől.
A miniszter rámutatott: a koronavírus-járvány előtti években is előfordult hasonlóan magas számú megbetegedést okozó influenzajárvány, most azért szokatlan, mert a megszokottnál hamarabb kezdődött el. A hatóságok arra számítanak, hogy január 15. és február 10. között tetőzik a járvány.
A román közegészségügyi hatóság december végén közölte, hogy több mint 140 600 légúti fertőződést és influenzás megbetegedést jegyeztek fel, ami csaknem négyszer több, mint a tavaly ilyenkor jegyzett 38 300, de a 2020 előtti öt évre kiszámolt mintegy 64 ezer esetes átlagot is több mint kétszeresen meghaladja.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
