Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási intézményekben.
A Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból kiderül, hogy nagyobb hangsúlyt kapna a „belső ellenőrzés”, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el.
A belső értékelés „személyes teljesítménycélok” kijelölésével kezdődne, a pedagógusoknak a tanév elején kellene három javaslatot tenniük. Példákat is hoz a tárca: ilyen lehet, hogy egy tanár például legalább tíz diákját indítja országos tanulmányi versenyen, egy tanévben legalább hat külső programot szervez az osztályának, vagy meghatározott mértékben javulni fog a diákjai teljesítménye a méréseken, esetleg csökken az igazolatlan hiányzások, késések száma.
A pedagógusoknak tíz kompetenciaterületen is meg kell felelniük: eredményesség és hatékonyság; terhelhetőség; pedagógiai és szakmai minőség; gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; munkafegyelem, határidők betartása; kommunikáció, szakmai együttműködés; tehetséggondozás, felzárkóztatás; kapcsolat a szülőkkel, családokkal; motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.
A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék – a Népszava azt írja a minisztériumi dokumentum alapján, hogy tőlük akár pénzt is elvonhatnak.
Az egyéni értékelésben nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérések adatai, továbbtanulási adatok, versenyeredmények, diák- és szülői visszajelzések, a pedagógusok értékelésébe az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket is be kell majd vonni, utóbbiaknak rendszeresen óralátogatásra kell járniuk.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
