Orbán Viktor sajtótájékoztatójával egy időpontban Maruzsa Zoltán is sztrájktárgyalást hívott össze, eredményeket azonban ez sem hozott.
Újabb sztrájktárgyalást hívott össze a Belügyminisztérium a pedagógusi szakszervezetekkel szerda délelőtt 10 órára - tette közzé Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tárgyalás kezdete után körülbelül két órával a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselői élőben számoltak be a Maruzsa Zoltánnal folytatott beszélgetésükről, állításuk szerint azonban "semmivel sem lettek többek", mint a legutóbbi sztrájktárgyaláson.
Bár a szakszervezetek szerint Maruzsa Zoltán elismerte, hogy van még mit javítani a közoktatás és a pedagógusok helyzetén, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, még mindig mindent az Európai Uniótól tettek függővé a tárgyalásokat pedig januárban folytatják. A kormányzat most is a korábban megígért 10 százalékos béremeléshez tartja magát, amit 12 százalékos pótlékemelés formájában rendeletben már ki is hirdettek.
A szakszervezetek szerint viszont azonnali béremelésekre azért van szükség, mert az áremelkedések körülbelül 40-45 százalékos inflációt jelentenek a pedagógusfizetésekhez viszonyítva. Mivel a szakszervezetek szerint ezt a kormányzat nem érti meg, a tárgyalócsoport egyik tagja példával próbálta szemléltetni a tanárok helyzetét. "Olyan, mintha a sivatagban az oázistól 10 kilométerre lévő emberkéhez - aki éppen szomjan akar pusztulni -, odafutna egy segítő, aki azt mondja; kitartás, most épp nem tudok neked segíteni, de ott hideg üdítők, sörök várnak, de ha beéred a vízzel, azt is ingyen fogod kapni". Bár az államtitkár szerint ez egy szemléletes példa, szerinte a kormány adott egy pohár vizet a pedagógusoknak 10 kilométeres úthoz. A szakszervezetek szerint viszont ennél többre van szükség.
Lett volna mit megmagyarázni
A december 21-én 10 órakor kezdődő, Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár által összehívott újabb sztrájktárgyalással kapcsolatban a PDSZ korábban azt írta, "Pintér bejelentései után lesz mire reagálni". A belügyminiszter ugyanis a december 16-án, péntek délelőttre összehívott konzultáción azt mondta: az oktatáshoz nem, de a "rendhez ért", és a pedagógusokat okolta többek között azért, mert egyre több a pályaelhagyó, a diákok pedig külföldre mennek továbbtanulni.
Ezzel egy időpontban Orbán Viktor, miniszterelnök is megszólalt a közoktatás és a tanárok helyzetéről a szerda délelőtt tartott évértékelővel összekötött nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, bérek tekintetében a pedagógusok oldalán áll, hiszen a kezdő pedagógusok "szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg", ezért az biztos, hogy "a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges".
Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság
- mondta, majd hozzátette, hogy az Európai Unióval is megállapodásra törekednek, ami ha sikerül "három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
