Orbán Viktor sajtótájékoztatójával egy időpontban Maruzsa Zoltán is sztrájktárgyalást hívott össze, eredményeket azonban ez sem hozott.
Újabb sztrájktárgyalást hívott össze a Belügyminisztérium a pedagógusi szakszervezetekkel szerda délelőtt 10 órára - tette közzé Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tárgyalás kezdete után körülbelül két órával a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselői élőben számoltak be a Maruzsa Zoltánnal folytatott beszélgetésükről, állításuk szerint azonban "semmivel sem lettek többek", mint a legutóbbi sztrájktárgyaláson.
Bár a szakszervezetek szerint Maruzsa Zoltán elismerte, hogy van még mit javítani a közoktatás és a pedagógusok helyzetén, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, még mindig mindent az Európai Uniótól tettek függővé a tárgyalásokat pedig januárban folytatják. A kormányzat most is a korábban megígért 10 százalékos béremeléshez tartja magát, amit 12 százalékos pótlékemelés formájában rendeletben már ki is hirdettek.
A szakszervezetek szerint viszont azonnali béremelésekre azért van szükség, mert az áremelkedések körülbelül 40-45 százalékos inflációt jelentenek a pedagógusfizetésekhez viszonyítva. Mivel a szakszervezetek szerint ezt a kormányzat nem érti meg, a tárgyalócsoport egyik tagja példával próbálta szemléltetni a tanárok helyzetét. "Olyan, mintha a sivatagban az oázistól 10 kilométerre lévő emberkéhez - aki éppen szomjan akar pusztulni -, odafutna egy segítő, aki azt mondja; kitartás, most épp nem tudok neked segíteni, de ott hideg üdítők, sörök várnak, de ha beéred a vízzel, azt is ingyen fogod kapni". Bár az államtitkár szerint ez egy szemléletes példa, szerinte a kormány adott egy pohár vizet a pedagógusoknak 10 kilométeres úthoz. A szakszervezetek szerint viszont ennél többre van szükség.
Lett volna mit megmagyarázni
A december 21-én 10 órakor kezdődő, Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár által összehívott újabb sztrájktárgyalással kapcsolatban a PDSZ korábban azt írta, "Pintér bejelentései után lesz mire reagálni". A belügyminiszter ugyanis a december 16-án, péntek délelőttre összehívott konzultáción azt mondta: az oktatáshoz nem, de a "rendhez ért", és a pedagógusokat okolta többek között azért, mert egyre több a pályaelhagyó, a diákok pedig külföldre mennek továbbtanulni.
Ezzel egy időpontban Orbán Viktor, miniszterelnök is megszólalt a közoktatás és a tanárok helyzetéről a szerda délelőtt tartott évértékelővel összekötött nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, bérek tekintetében a pedagógusok oldalán áll, hiszen a kezdő pedagógusok "szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg", ezért az biztos, hogy "a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges".
Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság
- mondta, majd hozzátette, hogy az Európai Unióval is megállapodásra törekednek, ami ha sikerül "három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
