Országszerte folytatódnak a tiltakozások, néhány nap alatt majdnem ezer tanár tagadta meg a munkát

Csütörtök óta 93 iskola összesen 929 pedagógusa kezdett munkabeszüntetésbe – így reagáltak a Karinthy, a Vörösmarty és az Eötvös tanárainak elbocsátására.

  • Eduline

A Tanárok a tanárokért csoport azoknak az iskoláknak a listáját is közzétette, ahonnan csatlakoztak pedagógusok a polgári engedetlenségi akcióhoz.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tankerületek múlt szerdán nyolc tanárt bocsátottak el azonnali hatállyal – arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, ezzel akadályozták a diákok „tankötelezettségének teljesítését”.

A héten egyébként több akció is lesz – csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közös, még a kirúgások előtt meghirdetett sztrájknapja lesz, pénteken az MTVA elé vonulnak a diákok, de lesz ülősztrájk is. Az Egységes Diákfront egyébként egészen december 7-ig a Belügyminisztérium előtt virraszt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.