Nincs tanítás a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, ülősztrájkba kezdtek a diákok

"A Földesben 18-án nem lesz tanítás, akkor sem, ha a gyenge sztrájktörvény miatt eddig alig lehet érzékelni tanáraink sztrájkjait" - írják a tiltakozó diákok.

  • Eduline

„A jelenlegi oktatási rendszer rohad, kétségtelen. Ez országszerte egyre nyilvánvalóbbá válik, ha ezt egyesek nem is akarják bevallani maguknak” - fogalmaznak a diákok, akik ma az iskolában kezdtek tiltakozásba, így nem lesz tanítás november 18-án. "Akkor sem, ha még mindig vannak olyan tanárok, akik nem mernek, nem akarnak sztrájkolni" - teszik hozzá.

Néhány példát is hoznak a saját iskolájukból arra, mi a baj az oktatási rendszerrel:

- Matektanárunk, aki 18 évi középiskolai tanítás után lépett le idén, tavasszal még olimpikonokat nevelt, most pályakezdő informatikusként lényegesen többet keres, nem beszélve a munkahelye felszereltségéről.

- Magyartanárunk most, tanév közben hagyta el a közoktatást. - Nyugdíjból hívnak vissza tanárokat.

- Több tanárunk különböző szakmákat tanul, hogy a fizetését ki tudja egészíteni (Asztalosnak tanuló tanárunkból nem is egy van, de villanyszerelőről is tudunk.)

Fiatal, szakképzett tanárok hiánya mellett, rengetegen mennek el nyugdíjba és pályaelhagyóból sincs hiány - emelik ki. Szerintük mindez kiegészül azzal, hogy folyamatos bizonytalanságban vannak, hogy a tanáraik vajon meddig fognak tanítani, akár azért, mert engedetlenség miatt kirúghatják őket, vagy csak szimplán elhagyják a pályát, hogy el tudják tartani a családjaikat - fogalmaznak a diákok.

(Borítóképünk illusztráció)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.