Közös nyilatkozatban támogatja a közoktatásban dolgozók tiltakozását a Szegedi Tudományegyetem több mint 100 dolgozója.
A szegedi oktatók és egyetemi dolgozók egyetértenek a pedagógusok bérköveteléseivel, a közoktatás megújításának igényével, a tanárok és diákok terheinek észszerűsítésével és a sztrájkjog csorbítatlan visszaállításának követelésével - írta meg a Szegeder.hu.
A nyilatkozathoz csatlakozók szerint nagyon nagy problémák vannak a természettudományos tantárgyak oktatásában, az állapot elkeserítő. Ez pedig szerintük már a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is súlyos gondokat okoz.
A lap idézi a tiltakozásokban részt vevő szegedi és környékbeli tanárok nyilatkozatát is, melyben az egyetemi oktatóknak köszönik meg az együttérzést és a támogatást a diákoknak, szülőknek, szegedi polgároknak. Hozzáteszik, folytatják elkeseredett, ám elszánt küzdelmüket, mert jót akarnak mindenkinek, hiszen az iskola mindenki közös ügye.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
