Korábban havi 15 ezer forintos átalányt fizettek. Most egymillió forintról kaptak csekket.
Egymillió forintos gázszámlát kapott a Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány – számolt be róla a 444.hu.
Az alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra korábban a 444.hu-nak és a Telexnek is arról beszélt, hogy mivel sem a civil, sem a karitatív szervezetekre nem vonatkozik a rezsicsökkentés, ahol lehet, ott fatüzeléssel, máshol átszervezésekkel és kevésbé fontos épületek bezárásával próbálnak majd spórolni a rezsin.
Az egyik - főként hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel foglalkozó - Hajdú-Bihar megyei zsáktelepülés tanodájában, az alig 300 lakosú Toldon azonban ezt nem tehetik meg. Bár úgy gondolták, az első magasabb összegű számla valamikor december elején érkezhet meg, már november elején befutott hozzájuk nem is egy, hanem egyszerre két gigantikus összegű csekk, melyben két épület augusztusi és szeptemberi fogyasztását számlázták ki: pontatlanul.
Az intézmény igazgatója a 444.hu-nak azt mondta, a magasabb összegű, egymillió forintos számla a tanoda 60 négyzetméteres helyiségének, a 700 ezer forintos csekk pedig egy ennél is kisebb toldi épületnek a fogyasztását tükrözi, de nem lehet tudni, hogyan. Korábban ugyanis a tanoda épülete után fizetett átalány összege havi 15 ezer forint volt, amely a gáz piaci árával beszorozva még mindig „csak” havi 105 ezer forint lenne, nem pedig egymillió.
„A gázóra állása stimmel. Átalányt fizettünk, és úgy látjuk, az éves leolvasásnál a különbözetet teljes mértékben az emelt áron számlázták ki. Most az MVM-nek küldtünk egy levelet, hogy segítsenek értelmezni, miért így számolták. Válasz email jött, hogy 15 napon belül válaszolnak majd” - mondja L. Ritók, és hozzátette, hogy a szolgáltatót egyelőre telefonon sem tudják utolérni.
A szervezet egyébként nem csak oktatást, de anyagi segítséget is nyújt a zsáktelepülésen élő, hátrányos helyzetű diákoknak. A középiskolások havi 13 ezer forint ösztöndíjat adnak, a tömegközlekedésre szorulóknak pedig bérletet is vesznek, emellett az online oktatás idején laptopokkal és tabletekkel is segítették a mélyszegénységben élő családokat. Az alapítvány munkájáról korábban már itt írtunk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
