Újabb tüntetést szervez a Diákok a tanárokért csoport, amely szerint a társadalom rég nem látott szolidaritást mutatott múlt szerdán, amikor országszerte több száz iskolában sztrájkoltak vagy kezdtek polgári engedetlenségbe pedagógusok. „A hatalom erre további megfélemlítéssel reagált” – írják.
„Amikor a hatalom megfélemlít, akkor már a hatalom fél” – olvasható a pénteki tüntetés Facebook-oldalán. A Diákok a tanárokért csoport szerint múlt szerdán rengetegen álltak ki az oktatás és a tanárok mellett, ám „a hatalom erre további megfélemlítéssel reagált, a napokban számos tanár kapott a tankerülettől fenyegető leveleket, további félelemkeltésre és elbocsátásokra számíthatunk. Október 14-én tanáraink ismét sztrájkolnak, példás kitartást és bátorságot mutatva. Álljunk ki mi is kitartóan, gyertek ki újra!” – írják.
A középiskolásokból álló csoport hozzáteszi: meg kell mutatni, mit gondolnak a fenyegető levelekről és a "mögéjük bújó nagyokról! Kiállunk magunkért, egymásért, a jövőért, mert nem félünk!” – szól a felhívás.
Október 14-én ezért újabb demonstrációt szerveznek. A tüntetés fél ötkor kezdődik a Hősök terén, onnan vonulnak át az Andrássy úton és a József Attila utcán át a Belügyminisztériumhoz, ahol – olvasható a programban – rövid performansz lesz, és beszédek is elhangoznak.
Újra sztrákolnak
Aznap egyébként újabb sztrájkot szerveznek az iskolákban és az óvodákban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Tanítanék Mozgalom is arra kéri az oktatásban dolgozókat, hogy október 14-én ne dolgozzanak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) néhány napja hirdetett országos sztrájkot október 14-re. Felhívásukban azt írták, ez a dátum fontos: október 14-én lesz egy éve, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet megfogalmazta sztrájkköveteléseiket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
