Az iskolában még nyáron kezdődtek el a felújítások, de a munkák nem értek véget a tanév kezdetére, ezzel egyre több gondot okozva a diákoknak, tanároknak.
Ahogy megírtuk, a nagy esőzések ellen a fólia nem volt megoldás, hétfőre a falakból, a konnektorokból is folyt a víz, a gyerekeket azonnal haza kellett küldeni a gödöllői Török Ignác Gimnáziumból. Az igazgató viszont már elhasználta saját hatáskörében elrendelhető szabadnapkeretét, ma is a penészes, vizes, építési területnek számító épületben tanult több száz diák – már akiket a szüleik elengedték, írta meg a hvg.hu.
Az iskolaépületet nyár óta felújítják, most a tetőn a sor. Az iskola gyakorlatilag egy építési terület, ahol elvileg több mint 700 gyereknek kellene tanulnia, és több mint félszáz tanárnak tanítania. Az oldal úgy tudja, hogy sok szülő egyszerűen nem engedi ilyen körülmények között a gyerekét az iskolába.
A tanárok már augusztusban kérvényezték, hogy áttérhessenek digitális távoktatásra, de ezt egyelőre nem engedélyezik a gimnáziumnak. Az idén július végén megjelent rendelet szerint ugyanis kizárólag a belügyminiszter rendelhet el határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet, például akkor „ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges”.
Fábián Bertalan igazgató szerint az, hogy az épületen épp nincs tető, kimeríti ezt a kitételt. Az esetről pedig nemcsak a szülők, hanem az igazgató és a helyi polgármester is tájékoztatta a Belügyminisztériumot, de még nem látszik a változás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
