Polgári engedetlenségi akcióba kezdett az újpesti Lázár Ervin Általános Iskola nyolc pedagógusa péntek reggel, az első és a második órát nem tartották meg, így vállaltak szolidaritást a miskolci Herman Ottó Gimnázium felmentett igazgatóhelyettesével.
„Polgári engedetlenséggel tiltakozunk, mert az oktatásban dolgozók, tanulók érdekeit hosszú évek óta nem veszik figyelembe. (Megalázóan alacsony bérek, túlterheltség, szakemberhiány, korszerűtlen anyagok és felszerelések, tanszabadság és oktatási minisztérium hiánya)” – írják nyilatkozatukban, amelyet az Oktpolcafe Facebook-csoportban hoztak nyilvánosságra.
Hozzáteszik: ezeken a problémákon sorozatos jelzések után sem változtattak, nem vált szakmaivá az oktatás irányítása.
„Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet az alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára. A sztrájk lehetősége kiüresedett. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről nem tantestületként vagy azt képviselve, hanem önállóan, jogtudatos állampolgárként döntöttünk, tetteink ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Diákjaink, gyermekeik jövője a tét! Akciónk nem az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület, nem az iskolánk vezetősége és nem a kollégáink ellen irányul” – teszik hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
