Változtak az iskolai járványügyi szabályok – erről az általános és középiskolák igazgatói a napokban kaptak levelet a járási hivataloktól. A legfontosabb módosítás: a koronavírus-fertőzöttek tünetmentes kontaktjai is bejárhatnak az iskolába, de csak akkor, ha öt napig maszkot viselnek.
A járási hivatalok leveléből kiderül: ha egy diák vagy tanár „gyanús tüneteket” mutat, antigén gyorstesztet vagy PCR-tesztet kell végezni, a koronavírus-fertőzöttre pedig hétnapos karantén vár. Ha a karantén negyedik napján már nincs láza, és a légúti tünetek is megszűntek, antigén gyorstesztet végeztethet. Ha az negatív, az ötödik napon már bemehet az iskolába. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy a gyógyszertári tesztet nem fogadják el, csak a „hivatalos egészségügyi személyzet által elvégeztt antigén gyorstesztet”.
Öt nap maszkviselés
Az egyik leglényegesebb változás, hogy a koronavírus-fertőzöttekkel „szoros kapcsolatba” került diákok és tanárok is bejárhatnak az iskolákba, ha tünetmentesek – vagyis nem fordulhat elő, hogy egész osztályok kerülnek karanténba egy-egy fertőzött tanár vagy tanuló miatt. Ilyenkor azonban öt napig kötelező maszkot viselniük, az órákon is.
Ez azt jelenti, hogy már azoknak a kontaktszemélyeknek (például egy beteg diák osztálytársainak) sem kell karanténba vonulniuk, akiknek nincs védettségi igazolványuk. Az utoljára áprilisban módosított szabályok még arról szóltak, hogy akik nem oltatták be magukat, azokra ilyen esetben öt nap kényszerszünet várt.
Az új szabályok miatt a hét elején több általános és középiskola kérte arra a szülőket, hogy a gyerekeknél mindig legyen maszk, így azonnal reagálni tudnak arra, ha kiderül, hogy az osztályból valaki megfertőződött.
Egyre több iskolában vannak fertőzöttek
Az elmúlt napokban több iskolából is érkeztek hírek koronavírus-fertőzöttekről. A Sonline azt írta, több kaposvári iskolából is hiányoznak diákok és tanárok koronavírus-fertőzés miatt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
