Új szerkezettel és teljesítménymérési szabályokkal, de - két év után először - járványügyi korlátozások nélkül kezdődött el hétfőn Romániában.
Az új tanévet már nem félévekre, hanem "tanulmányi modulokra" (időszakokra) osztották, így nem számolnak már féléves tanulmányi átlagot sem, megszűnnek a féléves felmérő dolgozatok, a diákok minden tantárgyból egyetlen éves osztályzatot kapnak.
Az öt tanulmányi modult hosszabb-rövidebb vakációk választják el egymástól - írja az MTI -, a februári egyhetes szünet időpontjáról pedig a megyei tanfelügyelőségek dönthettek. Harminc megyében - köztük a székelyföldi megyékben is - február 20-24. között adják ki "sívakációt".
A 2022-2023-as tanév 36 tanítási hétből áll, kivételt a végzős (a 8., illetve 12.) osztályok képeznek, amelyeknél a záróvizsgák miatt korábban véget ér a tanév. Újdonság az is, hogy az 5-8. osztály tanulmányi átlaga nem számít már bele a rangsorolásba, a diákok kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán szerzett osztályzat sorrendjében kerülhetnek be a középiskolákba.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
