Ingyenes gyorsteszteket kapnak az általános és középiskolások az új tanév megkezdése előtt Szlovéniában a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében, a tesztelés önkéntes - közölte kedden Tadej Ostrc, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Minden általános és középiskolás tíz, ingyenes öntesztelő készletet kap havonta, az elsőket a jövő héten vehetik fel a diákok a gyógyszertárakban.
A tárca döntése a szlovén közegészségügyi intézet (NIJZ) munkacsoportjának javaslata alapján született meg. A NIJZ ajánlása alapján két forgatókönyv szerint kell eljárni. Ha a járvány gyorsan terjed, de a többségnél nem okoz súlyos szövődményeket, csak azoknak kell letesztelni magukat, akik fertőzöttel érintkeztek vagy tüneteket észlelnek magukon. Ha azonban nő a súlyos lefolyású Covid-19-megbetegedések száma, az öntesztelést hetente legalább egyszer mindenkire ki kell terjeszteni, azokra is, akiknek nincsenek tüneteik.
Keddre 2280 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és három beteg halt meg. Kórházban 80 beteget ápolnak, közülük 12-en vannak intenzív osztályon. A NIJZ legfrissebb adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó új megbetegedések száma 14 nap alatt hattal, 878-ra csökkent, míg a 7 napos átlag 255-tel, 1508-ra nőtt. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 263 264-en kaptak védőoltást, közülük 1 220 849-en mindkettőt. Ez a teljes lakosság 60, illetve 58 százaléka. A harmadik, emlékeztető oltást 658 649-en adatták be maguknak, a jogosultak 31 százaléka.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
