50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét, de az árak hektikusan változnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.
A minisztert arról kérdezték, van-e többletforrás az iskolák megnövekedett rezsijére. „Akkor is a magyar államnak kell fenntartania ezeket az intézményeket, ha a fenntartással kapcsolatos kiadások magasabbak” – mondja Gulyás Gergely, hozzátéve: múlt héten 50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét.
De azt is hozzátette, hogy az árak annyira hektikusan változnak, mint az elmúlt években még egyszer sem - könnyen lehet, hogy már ezen a héten egészen más plusz kiadással lehetne számolni.
Lesz távoktatás?
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány az iskolák rezsiköltségének megemelkedése miatt távoktatás bevezetését, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre nincs ilyen kormánydöntés, „én abból indulok ki, hogy a kórházakat, a szociális intézményeket, az iskolákat mindenképpen, minden körülmények között nyitva kell tartani”.
A múlt héten elhíresült - egyébként 1997 óta érvényben lévő - 20 fokos minimumhőmérsékletről azt mondta, úgy véli, az állami intézményekben meg kell vizsgálni, hogy milyen hőfokra kell fűteni az épületeket, erről a fűtésszezon kezdetére dönteni kell, de semmiféle kormánydöntés nem született a 20 fokos határról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
