Minden évben több tízezren írják meg a középiskolai központi felvételit.
A 2023-as középiskolai felvételi írásbeli vizsgájára 2022. december 2-ig lehet jelentkezni, a tesztet országszerte egy időpontban, 2023. január 21-én 10 órakor töltik majd ki a diákok. Ugyanebben az időpontban vizsgáznak majd azok is, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban tanulnának tovább.
Pótló írásbeli is lesz (erre azok mehetnek el, akik igazoltan nem tudtak részt venni a január 21-i vizsgán), 2023. január 31-én 14 órakor.
A központi írásbeli felvételit nem minden nyolcadikosnak kell megírnia, csak azoknak, akik várhatóan olyan középfokú iskolába jelentkeznek majd, amelyek kötelezővé tették a vizsgát, és nem csak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják a hozzájuk jelentkezőket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
