Végleg bezár az iskola Tolna város Mözs településrészén, mert a 2022-23-as tanévre mindössze hét első osztályost írattak be, pedig 14 legalább kellene.
Az új, korszerű iskola 1991-ben épült meg Mözsön, ahol viszont 2011-től már csak alsó tagozat működött, szintén a létszámhiány miatt – írja a hvg.hu a helyi megyei hírlapra hivatkozva.
A lap hozzáteszi, a mözsi iskolában magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, így az iskolabezárás után az esélyegyenlőségi előírásoknak városi szinten már csak úgy lehet megfelelni, ha a mözsi 2., 3., 4. osztályokat integrálják a többi városi iskolába.
A helyzet bonyolult
Az iskolabezárás összesen 62 gyereket érint. A hét beíratott mözsi elsős egy másik városi iskola elsős osztályába kerülnek, a 2., 3., 4. osztályosok egy harmadik iskolába, aki pedig jövőre ötödikes lesz, egy negyedik iskolába járnak majd, ahol így már három 5. osztály indul szeptemberben, de mivel ennyi osztálynak itt nincs elég hely, átmenetileg egy konténer tanteremben is zajlik majd oktatás, így nem kell felújítani az egyik helyi, üresen álló iskolaépületet.
A polgármester elmondta, az iskolák fenntartását korábban átvette az állam az önkormányzatoktól, majd az üzemeltetését is, a mostani iskolabezárás már állami döntés volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
