A budapesti Fazekas-gimnáziumból, a váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnáziumból, a Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikumból, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumból és a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból jutott be idén a legtöbb diák az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, vagyis az OKTV döntőjébe matekból. Ez a harmadik legnépszerűbb tárgy a versenyen, idén több mint háromezren futottak neki az írásbeliknek.
Matekból három kategóriában szerveznek OKTV-t: az első kategóriában indulnak a szakgimnáziumok és a technikumok diákjai, a másodikban a nem speciális tanterv alapján haladó gimnazisták, a harmadikban pedig a speciális matematika tanterv alapján tanulók.
Két kategóriában három, egy kategóriában két fordulóból állt a verseny, a döntőbe jutó diákoknak így két vagy három – egyenként 300 perces – írásbelin kellett részt venniük.
Matekból egyébként összesen 3005 diák indult az OKTV-n, ezzel – az angol és a biológia után – ez a harmadik legnépszerűbb tantárgy a versenyen. A háromezer középiskolás többsége, egészen pontosan 2350-en a második kategóriában versenyeztek, a technikumokban és a szakgimnáziumokban tanulók közül 454-en, a speciális matekos tanterv szerint haladók közül 201-en jelentkeztek az OKTV-re.
Az Oktatási Hivatal már közzétette azoknak az iskoláknak a listáját, ahol volt idén döntős a matek OKTV-n. A technikumok, gimnáziumok, szakgimnáziumok neve mögött szereplő szám azt jelzi, idén hány döntősük volt ebből a tárgyból.
I. kategória
II. kategória
III. kategória
Összesített lista
Idén egyébként összesen huszonnyolc tárgyból rendezték meg az OKTV-t, összesen 17 900 diák jelentkezett a versenyre, sokan közülük több tárgyból is. A versenyzők 562 különböző középiskolából érkeztek, ezek közül 207 iskolából került ki OKTV-döntős diák.
Korábban egyébként lehoztuk ennek a 207 középiskolának a teljes listáját is – itt nézhetitek meg. A döntősök száma alapján (az összes tárgyat figyelembe véve) a budapesti Fazekas-gimnázium áll az élen, ahonnan 73-an lettek döntősök. A budapesti Eötvösből és a szegedi Radnótiból 37-37, a debreceni Fazekasból 27, a veszprémi Lovassy-gimnáziumból 26 diák jutott be a verseny utolsó fordulójába.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
