A budapesti Fazekas-gimnáziumból, a váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnáziumból, a Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikumból, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumból és a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból jutott be idén a legtöbb diák az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, vagyis az OKTV döntőjébe matekból. Ez a harmadik legnépszerűbb tárgy a versenyen, idén több mint háromezren futottak neki az írásbeliknek.
Matekból három kategóriában szerveznek OKTV-t: az első kategóriában indulnak a szakgimnáziumok és a technikumok diákjai, a másodikban a nem speciális tanterv alapján haladó gimnazisták, a harmadikban pedig a speciális matematika tanterv alapján tanulók.
Két kategóriában három, egy kategóriában két fordulóból állt a verseny, a döntőbe jutó diákoknak így két vagy három – egyenként 300 perces – írásbelin kellett részt venniük.
Matekból egyébként összesen 3005 diák indult az OKTV-n, ezzel – az angol és a biológia után – ez a harmadik legnépszerűbb tantárgy a versenyen. A háromezer középiskolás többsége, egészen pontosan 2350-en a második kategóriában versenyeztek, a technikumokban és a szakgimnáziumokban tanulók közül 454-en, a speciális matekos tanterv szerint haladók közül 201-en jelentkeztek az OKTV-re.
Az Oktatási Hivatal már közzétette azoknak az iskoláknak a listáját, ahol volt idén döntős a matek OKTV-n. A technikumok, gimnáziumok, szakgimnáziumok neve mögött szereplő szám azt jelzi, idén hány döntősük volt ebből a tárgyból.
I. kategória
II. kategória
III. kategória
Összesített lista
Idén egyébként összesen huszonnyolc tárgyból rendezték meg az OKTV-t, összesen 17 900 diák jelentkezett a versenyre, sokan közülük több tárgyból is. A versenyzők 562 különböző középiskolából érkeztek, ezek közül 207 iskolából került ki OKTV-döntős diák.
Korábban egyébként lehoztuk ennek a 207 középiskolának a teljes listáját is – itt nézhetitek meg. A döntősök száma alapján (az összes tárgyat figyelembe véve) a budapesti Fazekas-gimnázium áll az élen, ahonnan 73-an lettek döntősök. A budapesti Eötvösből és a szegedi Radnótiból 37-37, a debreceni Fazekasból 27, a veszprémi Lovassy-gimnáziumból 26 diák jutott be a verseny utolsó fordulójába.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
