Elkészült a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2021-es gyermekjogi jelentése, amelyből kiderült: a 2020/2021-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban, ugrásszerűen megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol háromezer gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
A 2021-es gyermekjogi jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra, ebben több árulkodó adat is van az oktatásról.
A jelentés kitér a bölcsődei ellátásra, idézve az Eurochild kora gyermekkori programokat monitorozó, 2021-es jelentését, amely azt írta, hogy az elmúlt években történtek előrelépések a bölcsődei ellátás fejlesztésében, de a kistelepüléseken még mindig inkább hiányzik ez a szolgáltatás, ráadásul a hátrányos helyzetű és a különleges szükségletű gyerekek ellátása is hiányos. Sok intézmény azért nem tud fogadni tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő gyerekeket, mert kevés a megfelelő képzettségű szakember.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ír az iskolakezdési szabályok megváltoztatásáról is – hatéves kortól kötelező az iskola, a halasztást külön kell kérvényezni az Oktatási Hivatalnál –, amely miatt nőtt az elsősök száma. Viszont az általános iskolában dolgozó pedagógusok száma csökkenő tendenciát mutat.
A koronavírus-járvány és az online oktatás miatt mind a tanárok, mind a diákok, sőt a szülők is bőven szembesültek problémákkal. "A pedagógusok többsége azzal szembesült, hogy az értékelés és a számonkérés is más módot és módszert igényelt. Bebizonyosodott, hogy a differenciált oktatás, az egyéni szükségletek figyelembevétele elengedhetetlen a hatékony és eredményes oktatáshoz" - írják. A teljes jelentést itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
