Barátságtalan gesztus – így értékelte a Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkot ellehetetlenítő törvényjavaslatot, amely az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elé került.
„A pedagógusok sztrájkbizottságának tagja, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többször kinyilvánította: várja az új kormány megalakulását, hogy folytathassa a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormány kijelölt képviselőjével. Ennek fényében a PSZ különösen barátságtalannak tartja a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – írja közleményében a szakszervezet.
Hozzáteszik: a jogalkotásról szóló törvény előírja a társadalmi partnerekkel az egyeztetést, de ez elmaradt, „ami arra utal, hogy az új kormány ismét nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezeteket”. Ezt a PSZ határozottan visszautasítja, egyben felhívja a megalakuló új kormány figyelmét is arra, hogy a sztrájk alapjog.
„A polgári engedetlenség pedig igenis létezik a fejlett demokráciákban, melynek „rendpárti” tiltása egyértelmű jele az új kormány filozófiájának. Az ilyen kijelentés több ezer bátor magyar pedagógus megfélemlítését szolgálja. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a belügyminiszter-jelölt parlamenti bizottságok előtt tett „rendpárti” kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) Pintér Sándor nem adott választ” – reagáltak a régi-új belügyminiszter szerdai meghallgatásán elhangzottakra.
Pintér Sándor szerdán a meghallgatásán azt mondta, oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van. Beszélt az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságáról, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást. Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy "ez nem egy elhatározás kérdése", hanem az ország gazdasági helyzetéé. A polgári engedetlenségről a hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, nincs olyan, hogy egyszemélyes polgári engedetlenség.
A PSZ felszólítja az új országgyűlés képviselőit, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot jelenlegi formájában ne fogadják el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
