Nem erősítette meg a másodfokú bíróság azt a (valószínűleg) precedens értékű ítéletet, amely alapján a szigetszentmiklósi tankerületnek három évre visszamenőleg ki kell fizetnie hét pedagógusok helyettesítéseit.
A G7 úgy tudja, a másodfokon eljáró bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumát, azzal az indokkal, hogy formai hibák mellett nem volt megfelelő a bizonyítási eljárás sem.
A pert hét pedagógus indította a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ ellen, szerintük ugyanis a helyettesítéseket ki kell fizetni. Az elsőfokú ítélet a tanároknak adott igazat, az alapján az eddig ingyen helyettesített órákat három évre visszamenőleg ki kell fizetnie a tankerületnek.
A G7 azt írja, a vita középpontjában az eseti helyettesítések értelmezése áll. Ha azokat beleszámolják a tanárok kötött munkaidejébe, akkor nem jár értük külön fizetség, de ha azon felül tartják meg őket, akkor ezekért bérpótlék, vagyis túlórapénz jár. Az is fontos, hogy a megtartandó helyettesítésről négy nappal előtte, vagy csak közvetlenül előtte szól a munkáltató, utóbbi esetben mindenképpen túlórapénz jár a munkáért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
