Nem erősítette meg a másodfokú bíróság azt a (valószínűleg) precedens értékű ítéletet, amely alapján a szigetszentmiklósi tankerületnek három évre visszamenőleg ki kell fizetnie hét pedagógusok helyettesítéseit.
A G7 úgy tudja, a másodfokon eljáró bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumát, azzal az indokkal, hogy formai hibák mellett nem volt megfelelő a bizonyítási eljárás sem.
A pert hét pedagógus indította a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ ellen, szerintük ugyanis a helyettesítéseket ki kell fizetni. Az elsőfokú ítélet a tanároknak adott igazat, az alapján az eddig ingyen helyettesített órákat három évre visszamenőleg ki kell fizetnie a tankerületnek.
A G7 azt írja, a vita középpontjában az eseti helyettesítések értelmezése áll. Ha azokat beleszámolják a tanárok kötött munkaidejébe, akkor nem jár értük külön fizetség, de ha azon felül tartják meg őket, akkor ezekért bérpótlék, vagyis túlórapénz jár. Az is fontos, hogy a megtartandó helyettesítésről négy nappal előtte, vagy csak közvetlenül előtte szól a munkáltató, utóbbi esetben mindenképpen túlórapénz jár a munkáért.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
