Önálló oktatási minisztériumot és tanszabadságot követel az alakuló kormánytól a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban összefoglalta, mit szeretne elérni az oktatásirányítástól - most ismét leírta, mit vár el a parlamenti választás után megalakuló új kormánytól.

  • Csik Veronika

Miután rövidesen összeül az új parlament, majd létrejön az új kormány is, a Pedagógusok Szakszervezete még a minisztériumi struktúra kialakítása előtt szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja a figyelmet az oktatás legsúlyosabb problémáira - írják friss közleményükben.

A PSZ egyik legfontosabb követelése mind a mai napig az, hogy önálló oktatási minisztérium jöjjön létre, amely a bölcsődétől a felsőoktatásig képviseli a nemzet jövőjét meghatározó stratégiai ágazatot a kormányon belül - sorolják. Ezen felül a szakszervezet továbbra is követeli, hogy a pedagógusok illetményének számításánál a mindenkori minimálbért vegyék figyelembe, ez vonatkozzon a szakképzésben dolgozókra is. Kérik, hogy csökkentsék a munka- és adminisztrációs terheket.

Szerintük az új kormányra vár az a feladat is, hogy gondolja át a „mára megbukott” pedagógus életpályamodellt, minden diáknak érdemi óraszámcsökkenést jelentő új alaptantervet dolgozzon ki. A PSZ követeli a pedagógusképzés megújítását, az oktatási intézmények szektorsemleges finanszírozását. Kérik, hogy oktatásra fordított összeg érje el a mindenkori GDP 6 százalékát.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint minden eddiginél sürgetőbb, hogy legyen tanszabadság, megélhetési biztonság és kiszámítható jövőkép az oktatásban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.