A következő napokban több tízezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák kapja meg a középiskolai felvételi eredményét. De mi a helyzet, ha valaki egy iskolába sem került be? Mutatjuk, milyen lehetőségek vannak ilyenkor.
Ha valakit egy – megjelölt – iskolába sem került a középfokú felvételin, újra nekifuthat a folyamatnak a rendkívüli felvételin, amely május 9-én kezdődik majd.
Ilyenkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni (vagyis nem az általános iskolák, osztályfőnökök töltik ki, küldik el a jelentkezési lapokat), és közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolával kell egyeztetni, majd jelentkezni.
A rendkívüli felvételin már csak az üresen megmaradt férőhelyekre lehet pályázni, de sokszor különböző rangsorokban előkelő helyezést szerző gimnáziumokban és a népszerű technikumokban is maradnak helyek.
Néhány nap múlva az Oktatási Hivatal oldalán egyébként megtaláljátok majd az összes olyan iskolát, ahol „pótfelvételit” hirdetnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
