Kiemelt beruházás lett a Lipótmezőre tervezett nemzetközi magániskola

A nemzetközi középiskola a tervek szerint 2023-ban nyithat meg.

  • Eduline

2020-ban derült ki, hogy egy nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén, most egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet - írta meg az Építészfórum.

Ahogy arról már korábban is írtunk, az iskolába az egész régióból, elsősorban a visegrádi országokból várnak majd 14–18 éves diákokat. Az alapnyelve az angol lesz, de minden diák a saját nyelvén is tanulhat.

A Telex szerint pedig a tandíjat a fenntartó alapítvány kuratóriuma állapítja meg dollárban vagy euróban, az iskola a tervek szerint ösztöndíjprogramot is indítana, így a kevésbé tehetős diákok tandíjmentességet kaphatnak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.