„A gyerekeim és magam életben tartására a hónap utolsó harmadában. De szívesebben gyűjtenék nyaralásra” – ilyen válasz is érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kérdésére, hogy mire gyűjtenek a sztrájkolók. Így reagáltak az Állami Számvevőszék elemzésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.
„Mint tudjuk, az Állami Számvevőszék mint sajátos kutatóintézet megállapította, hogy a pedagógusok többsége megtakarításokkal rendelkezik. Oszd meg velünk, te mire gyűjtesz” – írta a Facebookon a PDSZ.
Már el is kezdtek gyűlni a fotók. Van, aki azt írja, a hónap utolsó harmadában a gyerekei és önmaga életben tartására „gyűjt”, más gyermeke terápiájára és gyógykezelésre teszi félre a pénzt.
A PDSZ az Állami Számvevőszék márciusban nyilvánosságra hozott kutatására reagált. Abban ugyanis az áll, hogy a megkérdezett 752 pedagógus 86 százalékának van megtakarítása, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek „eseti jelleggel”.
A szakszervezet szerint a felmérésből az nem derül ki, hogy a megtakarítások a pedagógusbérből származnak-e, vagy inkább a házastárs/családtag bevételéből. A bértáblát látva inkább ez utóbbi a valószínű. Azt is hozzátették, hogy 2021 őszén ők is készítettek egy felmérést a pedagógusok anyagi helyzetéről, abból az derült ki, hogy a nevelésben-oktatásban dolgozók 97 százaléka nélkülözni kényszerül, sőt súlyos a lakhatási szegénység is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
