Alacsonyak a pedagógusfizetések, pedig a tanárhiány miatt egyre több a munka az iskolákban. A gyerekek túlterheltek, a szülők egy része sem a tananyag mennyiségével, sem a minőségével nincs megelégedve. A Szülői Hang közösségnek több mint 2300-an küldték el a véleményüket az oktatás legégetőbb problémáiról. De vajon melyikkel kellene elsőként foglalkozni?
A Szülői Hang közösség több hónapja gyűjti a helyzetjelentéseket az ország különböző pontjairól. A pedagógusoktól, szülőktől és diákoktól érkező véleményekből összeállították a magyar oktatás problématérképet.
Tanárhiány, az alacsony bérek, a diákok és a tanárok túlterheltsége, az elavult és túl nagy tananyag – a válaszok alapján ezek a legsúlyosabb problémák az iskolákban. Ebben a cikkben tényekkel is alátámasztottuk, miért kellene a választás után minél hamarabb foglalkozni az oktatást sújtó problémahalmazzal.
De hol kellene kezdeni? Arra vagyunk kíváncsiak, ti melyik problémát tartjátok a legsürgetőbbnek. Szavazzatok április 8-án, péntek estig – több problémát is kijelölhettek.
Quiz Maker - powered by Riddle
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
