Újabb akciókat szerveznek a választások után a tanárok, ha az új kormány sem foglalkozik a követeléseikkel

Újabb tiltakozó és figyelemfelhívó akciókat indítanak, ha a választások után az új kormány – legyen az bármilyen összetételű – nem tesz azonnali lépéseket a pedagógus-szakszervezet követelésivel kapcsolatban.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a Népszavának azt mondta, hamarosan nyilvánosságra is hozzák javaslataikat, hogy követeléseiket az újonnan alakuló kormány se söpörhesse a szőnyeg alá.

Nagy Erzsébet azt mondta, arra számítanak, hogy a kormányalakítás jó ideig eltart majd, márpedig az oktatásban azonnal intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Rendezni kell a béreket és a munkaterheket, hogy a döntések már idén szeptembertől életbe lépjenek.

A PDSZ ügyvivője a mostani kormánytól már nem számít érdemi lépésre, legalábbis a választások előtt már nem egyeztethetnek a köznevelési helyettes államtitkárral.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.