Megszólalt a minisztérium, szerintük a pedagógusok 13 százaléka sztrájkolt

A pedagógusok 13 százaléka sztrájkolt szerdán – ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • Eduline

A tárca a határozatlan idejű pedagógussztrájkot a „szakszervezetek kormányellenes kampányakciójának” nevezte, egyben köszönetet mondtak a nem sztrájkolóknak.

„A mai 13 %-os részvételi arány elmarad még a januári jogszerűtlen sztrájkban résztvevők 17%-os arányától is. A kormány továbbra is arra kéri a szakszervezeteket, hogy ahogyan a háborúra való tekintettel a mozdonyvezetők is visszaléptek a sztrájktól, úgy arra kérjük a pedagógusokat, ők is fontolják meg a sztrájk felfüggesztését” – írják.

Arra a közlemény nem tér ki, hogy ebben az arányban azok a pedagógusok is szerepelnek-e, akik nem a sztrájkhoz csatlakoztak, hanem polgári engedetlenségi akciót kezdtek, megtagadva a munka felvételét szerda délelőtt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.