A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat nyolcvan dolgozója kezdett polgári engedetlenségi akcióba kedden, százhetven kollégájuk támogatta a tiltakozástukat.
Szakszolgálati pedagógusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, fejlesztőpedagógusok, mozgásfejlesztők, konduktorok, valamint gyógytestnevelők, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeinek 80 munkavállalója tiltakozott ma polgári engedetlenséggel
- olvasták fel nyilatkozatukat a tiltakozó pedagógusok a budapesti Rózsák terén, a szakszolgálat központjának épülete előtt. Az akcióban nyolcvanan vettek részt, százhetvenen pedig támogatták őket.
A szakszolgálatok feladata többek között a fejlődési vagy tanulási problémák diagnosztizálása, a gyerekek fejlesztése, valamint a fizikai fejlesztőprogramok - mint például a gyógytestnevelés - biztosítása. A szakszolgálatok munkáját segítik az ott dolgozó pszichológusok, konduktorok és logopédusok, így csatlakozva a közoktatáshoz. A szakszolgálatokban dolgozók is úgy gondolják, hogy a tanárhiány és az alacsony fizetések miatt veszélyben vannak a diákok ellátásának feltételei. Ha valaki nem tudja kifizetni a "magán" logopédust vagy gyógypedagógust, egyszerűen nem tud részt venni ebben az ellátásban - vélik a szakemberek.
Sokan úgy érzik, sem eszközük, sem megfelelő szakmai támogatásuk nincs a működéshez. Nagyon nehéz biztosítani a diákoknak az egyébként a törvényben meghatározott segítséget úgy, hogy nincs elegendő szakpedagógus.
"Egy mesterpedagógus EU-s viszonylatban annyit keres, mint egy takarító" - mondta el az egyik tiltakozó.
"Én egyedül maradtam a korai fejlesztés tagintézményében" - mondta az egyik tiltakozó pedagógus. Ő egyedül látja el a 0-6 éves gyerekek fejlesztését úgy, hogy az újonnan érkező, fejlesztésre szoruló gyerekeknek már alig tud helyet biztosítani, az órarendje ugyanis már tavaly novemberben betelt.
A tanárok változtatni szeretnének
Február 14-e óta tiltakoznak a tanárok a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Az elmúlt hetekben az Eduline-hoz eljutott információk szerint több mint 240 iskolából csatlakoztak a tanárok az akcióhoz. Az engedetlenségben részt vettek a budapesti rangsorvezető gimnáziumok tanáraitól kezdve az egyházi iskolákon át olyan intézmények tanárai is, akik nem is az Emmi alá tartoznak, sőt óvodai dolgozók is kiálltak a sztrájkjogok mellett.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
