Március 18-ára, a Kossuth térre szerveznek megmozdulást diákok, így fejeznék ki szolidaritásukat a tanárok mellett.
„Március 16-tól a tanárok határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a munkakörülményeik javítása és a béreik rendezése érdekében. Ezt a kormány egy rendelet formájában ellehetetlenítette. Független diákokként szeretnénk kiállni a tanáraink mellett, hiszen minket is ugyanannyira érint az oktatás élhetetlen állapota, például a tanulmányaink minőségét befolyásolja” – olvasható az esemény Facebook-oldalán.
A megmozdulást szervező diákok azt írják, „szimbolikus tanítási napot” szerveznek a parlament elé március 18-án 11 órától 14 óráig. Lesznek civil szervezetek által tartott órák, közös tanulás a Kossuth téren, és molinókat is visznek majd.
„Míg a tanáraink a sztrájk szabályainak megfelelően az iskolában lesznek, mi menjünk ki a Parlament elé és mutassuk meg, hogy közös a célunk, hogy az oktatási rendszer a tanárok és diákok számára is méltányos legyen” – teszik hozzá.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
