Néhány hét múlva lesz az általános iskolai beiratkozás - és egyre több helyen szerveznek (újra) hagyományos nyílt napokat.
Április 21. és 22. fontos dátum, ekkor szervezik meg az általános iskolai beiratkozást. Az elmúlt két évben a járványhelyzet miatt rendhagyó módon, online formában zajlott a beiratkozás. Ha ez egy szülőnek valamilyen ok miatt nem sikerült, akkor személyesen is elintézhette a beiratkozást a körzetes vagy a választott általános iskolában, természetesen betartva a szigorú óvintézkedéseket. Idén azonban úgy tűnik, visszaáll a régi menetrend: mutatjuk, hogyan zajlik majd a 2022-es beiratkozás.
Mi a beiratkozás menete?
A gyerekeket a körzetes iskola köteles felvenni (az iskolai körzeteket itt nézhetitek meg). Sajátos nevelési igényű gyerekek szülei számára fontos információ, hogy a tanköteles óvodásokat a szakértői véleményben kijelölt iskola szintén hivatalból felveszi.
Az adategyeztetés a KRÉTA-rendszeren keresztül történik, a rendszer működéséről és a beiratkozás részleteiről az iskolák oldalán találtok infót.
Milyen dokumentumokra lehet szükség?
A beiratkozáshoz be kell mutatni az óvodás személyijét és lakcímkártyáját, a dokumentumokat, nyomtatványokat pedig mindkét szülőnek alá kell írnia. A szükséges dokumentumokról még a beiratkozást megelőzően, időben érdemes információt kérni az adott iskolától.
Idén lesznek személyes nyílt napok?
Tavaly a járvány miatt elmaradtak a nyílt napok, idén azonban már több iskola szervez hagyományos nyílt napot. A budapesti Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola például március 23-án szervez nyílt napot, a nagykanizsai Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola március 22-én, a Noszvaji Figedy János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedig március 30-án.
Van olyan iskola, ahol a nyílt napot szülői értekezlettel és felkészítő foglalkozással is összekötik: ilyen például a budapesti Janikovszky Éva Általános Iskola, ahol március 8-án szülői tájékoztató lesz, március 23-án nyílt napon, április 5-én húsvéti foglalkozás az óvodásoknak.
Néhány intézményben azonban a járványhelyzet miatt még óvatosabbak a nyílt napok megszervezésével, és idén is online tájékoztatókat tartanak: online nyílt napot szervez az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium is, március 17-én.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
