Fontos határidő közeleg, február 18-ig jelentkezhettek a középiskolákba

Február 18-a fontos határidő a középfokú iskolákba jelentkező diákoknak.

  • Bezzeg Hanna
Február 18-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadikosok tanulói adatlapját és a jelentkezési lapokat az általános iskolák február 18-ig továbbítják (az ehhez szükséges adatokat, a megjelölt iskolák, tanulmányi területek listáját nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól). A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők azonban ezt a lépést önállóan is megcsinálhatják - mutatjuk, hogyan.

Ezt a jelentkezést nem szabad összetéveszteni a korábbi jelentkezéssel, amely csak az írásbeli vizsgára szólt. Fontos tudni a különbséget a jelentkezési lap és a tanulói adatlap között is. Mindkét felvételi lap a KIFIR rendszerben érhető el, a jelentkezési lappal a középfokú iskoláknak jelzitek jelentkezési szándékotokat. Minden középiskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, viszont annyit iskolát és tanulmányi területet jelölhettek meg, amennyit csak szeretnétek.

A tanulói adatlap ezzel szemben az Oktatási Hivatalhoz érkezik be, és a személyes adatokon kívül szerepel rajta az összes megjelölt tanulmányi terület, az általatok meghatározott sorrendben. Azt a tanulmányi területet kell előbbre sorolni, ahol szívesebben folytatnátok tanulmányaitokat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.