Mennyit dolgozik egy tanár ma Magyarországon? Érdekes (és érdemes) összehasonlítani a német, a szlovák vagy éppen a görög tanárok munkaterheivel.
Nemrég megjelentek az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által készített kutatás eredményei, ebből választottunk egy érdekes összehasonlítást. A magyar tanároknak jelenleg a 40 órás munkahétből 32 óra kötött munkaidő, ebből pedig 22-26 óra a kötelező tanórák száma. Hozzá kell tenni - emeli ki a kutatás -, hogy az eseti helyettesítések miatt tovább emelkedhet a megtartott órák száma.
A 40-ből az a heti 8 órányi kötetlen munkaidő, amely elvileg nem az iskolában végzett munka (például felkészülés, értékelés, megbeszélés stb.), a megkérdezett pedagógusok szerint gyakran elmegy az adminisztratív feladatokra. Az európai átlaghoz képest a magyar tanárok 22-26 órás fix órakerete jóval a szomszédos országok és a többi uniós tagállam számai felett vannak. Látványos összehasonlítás:
A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy míg EU-s átlagban a tanárok alig 20 órát tanítanak, addig a magyar tanárok majdnem 22 órát, ezen felül sok idő megy el adminisztrálásra is. Míg a többi országban 2,3 óra, addig Magyarországon kereken 3 óra ügyintézésről beszélünk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
