Megkezdődött hétfőn az általános és középiskolás diákok öntesztelése Horvátországban - jelentette be Radovan Fuchs oktatási miniszter.
A tárca 3 millió antigén gyorstesztre írt ki közbeszerzési pályázatot, a szállítmányok szétosztása pedig már a hétvégén elkezdődött. A miniszter kiemelte: a tanulóknak hetente egyszer ajánlatos elvégezniük a tesztet. A tesztelés nem kötelező, de azok a diákok, akik elutasítják, nem kerülhetik el a karantént - tette hozzá.
Egyelőre nincs adat arról, hogy a szülők hány százaléka utasította el a részvételt a programban. Abban az esetben, ha valaki megfertőződik az osztályban, az elkülönítés alól csak azok kapnak felmentést, akik átestek a fertőzésen, megkaptak két oltást, illetve rendszeresen tesztelnek. A tárca célja, hogy biztosítsa a jelenléti oktatást, és minél kevesebb iskolának kelljen átállnia távoktatásra.
"Amennyiben a jelenlegi program, amely a karanténkötelezettség elkerülését célozta meg, jól halad, lépéseket teszünk a kötelező maszkviselés feloldására is az iskolákban" - hangsúlyozta Fuchs.
Az elmúlt 24 órában 1061 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 64-en hunytak el. Kórházban 2097 beteget ápolnak, közülük 146-an szorulnak lélegeztetőgépre. A csaknem négymillió lakosú Horvátországban eddig 2 301 799-en kaptak védőoltást, közülük 2 219 165-en már a második adagot is beadatták maguknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
