Sok pécsi tanár, aki még 2020-ban volt beteg, máig nem kapta meg az igényelt táppénz-kiegészítést - jelentették az Átlátszónak a pedagógus-szakszervezetek.
Általános és középiskolai tanárok is arra panaszkodtak, hogy bár azt a tájékoztatást kapták, hogy ha munkahelyi koronavírus-fertőzés miatt karanténba kerülnek, 100 százalékos baleseti táppénzre jogosultak a kimaradt időszakra vonatkozóan, a járadékot még mindig nem kapták meg, és az intézményfenntartóhoz, a Pécsi Tankerületi Központhoz hiába fordulnak segítségért - írja az Átlátszó.
A lap megkereste a tanári szakszervezeteket is a kérdéssel, és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megerősítette, hogy ők is találkoztak a helyzettel. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi munkatársa úgy tudja, mintegy 1100 pedagógus kérte, hogy miután koronavírus-fertőzés miatt szüneteltetniük kellett a munkát, az adott időszakra a táppénz 100 százalékát megkapják. „2022 januárjáig csak egy kis részük jelezte, hogy már megkapta a táppénz-kiegészítést,
sokan vannak, akik még a járvány első hulláma alatt kerültek karanténba, azaz több mint egy éve várakoznak”
– mondta a lapnak a szakszervezet tagja. Az oktatásban dolgozók táppénz-igényeivel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is foglalkozik, az ÁTlátszónak a szervezet egyik munkatársa, Takács Ádám arról számolt be, hogy komoly problémákat okoznak a bürokratikus akadályok.
A lap az ügyben megkereste a Pécsi Tankerületi Központot, azt kérdezték tőlük, eddig hány pedagógus igényelt, és mennyien kaptak közülük 100%-os táppénzt COVID-fertőzés miatt. A tankerület egyelőre nem reagált az Átlátszó megkeresésére sem – Nagy Erzsébet szerint hasonlóan "hallgatás fogadja" a szakszervezetek minden megkeresését is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
