Sok pécsi tanár, aki még 2020-ban volt beteg, máig nem kapta meg az igényelt táppénz-kiegészítést - jelentették az Átlátszónak a pedagógus-szakszervezetek.
Általános és középiskolai tanárok is arra panaszkodtak, hogy bár azt a tájékoztatást kapták, hogy ha munkahelyi koronavírus-fertőzés miatt karanténba kerülnek, 100 százalékos baleseti táppénzre jogosultak a kimaradt időszakra vonatkozóan, a járadékot még mindig nem kapták meg, és az intézményfenntartóhoz, a Pécsi Tankerületi Központhoz hiába fordulnak segítségért - írja az Átlátszó.
A lap megkereste a tanári szakszervezeteket is a kérdéssel, és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megerősítette, hogy ők is találkoztak a helyzettel. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi munkatársa úgy tudja, mintegy 1100 pedagógus kérte, hogy miután koronavírus-fertőzés miatt szüneteltetniük kellett a munkát, az adott időszakra a táppénz 100 százalékát megkapják. „2022 januárjáig csak egy kis részük jelezte, hogy már megkapta a táppénz-kiegészítést,
sokan vannak, akik még a járvány első hulláma alatt kerültek karanténba, azaz több mint egy éve várakoznak”
– mondta a lapnak a szakszervezet tagja. Az oktatásban dolgozók táppénz-igényeivel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is foglalkozik, az ÁTlátszónak a szervezet egyik munkatársa, Takács Ádám arról számolt be, hogy komoly problémákat okoznak a bürokratikus akadályok.
A lap az ügyben megkereste a Pécsi Tankerületi Központot, azt kérdezték tőlük, eddig hány pedagógus igényelt, és mennyien kaptak közülük 100%-os táppénzt COVID-fertőzés miatt. A tankerület egyelőre nem reagált az Átlátszó megkeresésére sem – Nagy Erzsébet szerint hasonlóan "hallgatás fogadja" a szakszervezetek minden megkeresését is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
