A szakszervezetek nem fogadják el, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva alapjogot korlátoz - közölték a péntek esti rendelet kapcsán a tanári szakszervezetek.
A pedagógus-szakszervezetek szerint a kormány 2022. február 11-én este kihirdetett rendelete alaptörvény-ellenes.
A rendelet előírásai a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, azzal, hogy hónapok óta mindennaposak az óvodákban, az iskolákban a csoportösszevonások, mert eddig sem volt, és most már különösen nincs elegendő pedagógus és segítő munkatárs a feladatellátásra - írják.
"Ha az iskolai és iskolán kívüli programokban azokat szabályokat alkalmaznánk, amelyeket a rendeletbe írtak, nem működnének az intézmények egy percig sem - nemcsak sztrájk alatt, a sztrájkon kívül sem" - teszik hozzá a szakszervezetek közleményükben.
Az érdekképviseletek nem hagynak fel a sztrájkjog védelmezésével, ha kell, nemzetközi bíróságra viszik az ügyet - írják. Illetve nem tesznek le a sztrájk előkészítéséről, és válaszlépésként terveznek más, nagyszabású akciókat is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
