A hatalmas támogatottság miatt előre látható volt, hogy a hatalom mindent megtesz majd a hétfői figyelmeztető sztrájk megakadályozásáért - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Veszprém megyei elnöke.
Ha csupán tíz százalék sztrájkolna, tűrnék, talán még támogatnák is. Utána pedig elmondanák, hogy lám-lám, csak a kollégák kis része csatlakozott ehhez, a többség tehát elégedett. Pedig már mindenki tudja, hogy ez nem igaz
- kezdi a levelét Bán Mihály, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Veszprém megyei elnöke. Szerinte nem lehet tudni, milyen együttállás váltotta most ki a teljes körű összefogást. "A szülők részéről talán az, hogy már most is alig van, és éveken belül nem lesz a gyerekek mellé óvónő, tanító.
Az utolsó csepp talán az oltatlan kollégáink felfüggesztése volt, hiába javasoltunk a rendszerben tartásukra megvalósítható biztonsági intézkedéseket. Őket kiszorították, a munkájukat szétosztották.
"Jelenleg az oktatásban kizárólag egy vékony réteg akarata érvényesül: az oktatást irányítóké. Sem a diákok, sem a szülők, sem az oktatásban dolgozók érdeke nem számít. Néhány, az oktatást vezérlő személy végig tudja vinni az akaratát a rendszeren, és e döntések következményeit százezrek viselik" - teszi hozzá a szakszervezetet megyei elnöke. "A szakszervezet nem ügynöke egyik politikai oldalnak sem. Tárgyalnia - akinek ez így tetszik: véleményt ütköztetnie - elsősorban a mindenkori hatalommal kell; a helyzetéből következően.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
