Milyen lesz a középiskolai felvételi magyarból? Mutatjuk a részleteket

Ha idén jelentkeztek középiskolába, mutatjuk, milyen feladatokra számíthattok magyarból szombaton. Megnézhetitek mennyi időtök lesz az írásbelikre, illetve milyen segédeszközöket használhattok majd.

  • Csik V

A középiskolai felvételin egy magyar nyelvi és egy matek feladatlapot kell majd kitöltenetek, amelyre 45-45 percetek lesz. A vizsgák tíz-tíz feladatból állnak és tárgyanként 50 pontot szerezhettek. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal kell megoldanotok, a rajzokat pedig ceruzával készíthetitek el.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze. Alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Illetve azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeztek-e.

Milyen típusú feladatokra számíthattok?

A tíz feladatból álló feladatlap témaköreit itt nézhetitek meg. Tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A teszt a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeiteket - felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás-, valamint az íráskészségeteket is felméri. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak.

A tizedik feladat ettől összetettebb: önállóan kell szöveget írni egy adott témáról, egy adott műfaj keretein belül. A fogalmazásotokban a téma megtartásán és a terjedelmen kívül a helyesírásotokért, a nyelvhelyességért, a szerkesztésért és a stílusért is pontokat adnak.

A matek témaköröket a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.