Hétfőtől újraindult a személyes oktatás Olaszországban, de nem mindenhol mehettek vissza a diákok az iskolákba.
A kormány nem halasztotta el az iskolák újranyitását, nyolcmillió diák tért vissza a termekbe. Mario Draghi miniszterelnök nem engedett az iskolaigazgatók és gyerekorvosok kérésének, akik a jelenléti oktatás újraindításának felfüggesztését kérték az ünnepek alatt ugrásszerűen megnövekedett esetszámok miatt.
A legújabb előírások szerint ha egy diák pozitív tesztet produkál, az általános iskola első öt évfolyamában az egész osztályt tesztelik az első és az ötödik napon. A felsőbb évfolyamokban FFP2 maszkot kell viselni. Két pozitív diák esetén az általános iskola alsó tagozatában az egész osztály távoktatásra áll át tíz napig, a felsőbb tagozatokban csak az oltás nélkülieket küldik haza. Három pozitív diák esetén, évfolyamtól függetlenül, az egész osztályt távoktatásra állítják át tíz napig.
Van, aki máshogy döntött
Campania tartomány önállóan döntött, és január végéig kötelezővé tették a távoktatást. Veneto régió kormányzója szerint az iskolák újranyitásával "nehéz lesz fenntartani az egészségügyi rendszer működését". A La Repubblica című napilap adatai is azt mutatják, hogy hétfő reggel a majdnem nyolcezer önkormányzatból több mint ezerben nem nyitottak újra az iskolák a megnövekedett esetszámok miatt. A Corriere della Sera felmérései szerint az oktatásban dolgozó több mint egymillió ember tíz százaléka maradt otthon az első nap, mert beteg vagy nincsen beoltva, utóbbiak közül sokan fizetés nélküli szabadságot vettek ki.
Az országban a tanárok 95 százaléka legalább egy adag oltást már megkapott, de számukra december közepétől már az emlékeztető oltás is kötelező. A 12 és 19 év közötti diákok 75 százaléka oltott, akik január 8-tól elmehetnek az emlékeztető oltásért is. A Gimbe kutatóközpont adatai szerint a december közepétől oltható 5 és 11 év közötti korosztályban továbbra is 3 millió feletti az oltás nélküli gyerekek száma, alig 13 százalékuk kapott eddig vakcinát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
