A járvány miatt felborult a megbetegedések évek alatt „megszokott” menetrendje, emiatt egy időben jelentkeznek - korábban egymást követő - vírusos megbetegedések a gyermekeknél – mondják a szakemberek.
A koronavírus-világjárvány miatti korlátozások teljesen megváltoztatták a vírusos megbetegedések szezonalitását. Az intézkedések feloldása miatt most több vírus is egyszerre van jelen - közölte a Magyar Gyermekorvosok Társasága csütörtökön. Azt írták, hogy a gyermekek felső légúti és emésztőszervi fertőzéses megbetegedéseinek már évtizedek óta a késő őszi hónapoktól kora tavaszig megszokott volt a menetrendje, és az egyes vírusok (rhino/náthavírus, RSV, influenza, rotavírus és még számos másik) a sorrendet általában betartva követték egymást hónapról hónapra.
A koronavírus-világjárvány miatti lezárások, korlátozások, a jelenléti oktatás szüneteltetése az elmúlt másfél évben nemcsak a mindennapokban okoztak nagy változást, hanem a vírusokéban is: az online oktatás, a személyes kapcsolatok elmaradása megakadályozta a kórokozók szokásos terjedését, és így felborította szezonális egyensúlyukat - emelték ki. A közleményben idézték Gárdos Lászlót, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökét, aki hangsúlyozta: ennek következtében október közepe óta a gyermekorvosok soha nem látott számban találkoznak vírusos megbetegedésekkel az alapellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban is.
A szezonalitás felborulása miatt egy időben jelentkeznek - korábban egymást követő - vírusos megbetegedések a gyermekeknél - mondta a gyermekorvosok társaságának elnöke. Az egyik héten meggyógyulnak az adott vírusfertőzésből, a másik héten már egy újabb betegség teszi próbára az immunrendszerüket.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága emiatt hangsúlyozza: érdemes nagyobb figyelmet fordítani az óvintézkedések betartására: maszkot hordani a közösségi terekben, gyakran kezet mosni, szellőztetni, továbbá az 5 év felettieket beoltatni a koronavírus ellen és az influenza ellen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
