A Lego alapítványa szerint a formális iskolai oktatás hátráltathatja a gyerekek fejlődését, csak a játékos tanulás fejlesztheti a kreativitást és az empátiát.
A játék fontosságát nem értik sem a szülők, sem az iskolák, így folyamatosan csökken a szerepe otthon is, a tantermekben is. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a gyerekekből hiányozni fognak azok a készségek, amelyeket a játékokon keresztül sajátíthatnak el – ilyen például az empátia, a kreativitás és a problémamegoldás – írja a Guardian Hanne Rasmussen, a Lego Alapítvány vezetőjének beszámolója alapján.
Rasmussen szerint a több évtizede saját szabályok alapján működő oktatási intézményeket nehéz lesz meggyőzni a változás fontosságáról.
A Lego Alapítvány lépéseket is tett a változtatás érdekében, a Cambridge-i Egyetemen hamarosan egy kutatási központot nyitnak, ahol a játék oktatásban betöltött szerepét vizsgálják majd – ezen kívül a Harvarddal, az MIT-val és más vezető egyetemekkel is kapcsolatban állnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
