Ellenzi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormány döntését az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásáról.
„A PDSZ következetesen küzdött azért, hogy a közoktatásban dolgozók közül azok, akik igényelték, hozzájussanak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, koronavírus elleni oltáshoz. Mindenkit arra biztatunk továbbra is, hogy éljen ezzel az oly sokára megadott lehetőséggel, és oltassa be magát. A PDSZ azonban ellenzi a kormány intézkedését, amely az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést” – olvasható a szakszervezet közleményében.
Úgy vélik, ez felemás, következetlen döntés, amellyel a kormány diszkriminálja az állami intézményeket, „súlyosan veszélyeztetve a feladatellátást”.
„Azzal, hogy a kormány az állami intézményeken kívül a munkáltatókra hárította a népszerűtlen döntést, várható, hogy az ágazatban nem lesz egységes munkáltatói gyakorlat, így előre látható, hogy az állami intézmények lesznek megint a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány. De úgy általában mindenki vesztessé válik, mivel kiesnek a munkából azok, akik nem hajlandóak beoltatni magukat. Márpedig tapasztalható, hogy akik nem hajlandóak felvenni az oltást, e döntésükben konzekvensek maradnak, azaz többségük ilyen direkt nyomásgyakorlásnak sem enged, amellyel most a kormány próbálkozik” – írják.
Hozzáteszik: az oltás mellett más járványügyi intézkedésekre is szükség lenne, például tesztelésre, a fertőzöttek mielőbbi elkülönítésére. „Ez jelenleg a közoktatási intézményekben nem valósul meg – még a maszkviselés sem előírt –, holott az óvodákban a gyermekek és az általános iskolákban a tanulók 12 éves korig beoltatlanok, de a 12 éves kor felettiek közül is sokan nem kaptak még védőoltást. A pedagógusok oltási hajlandósága viszont magas volt, beoltottságuk az országos átlag feletti” – írják.
Nem értik, mire alapozza a kormány, hogy egy iskolában vagy óvodában a „néhány oltatlan dolgozó jelenti a járványügyi kockázatot, mikor a 12 év alatti gyerekek oltatlanok, a 12 év felettiek pedig nagy része ugyancsak nem beoltott”.
Szerintük a fizetés nélküli szabadság elrendelése (aki az előírás ellenére nem oltatja be magát, azt a kormány döntése alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni) antihumánus és értelmetlen, ráadásul jogi értelemben is aggályos, a munka törvénykönyve szerint a munkáltató fizetés nélküli szabadságot nem rendelhet el, azt csak a dolgozók igényelhetik.
„A fizetés nélküli szabadságra küldött kollégák pótlása hogyan fog történni, mikor nemhogy helyettesítésre, határozott időre, de határozatlan idejű kinevezéssel, üres álláshelyre se találnak az intézmények elegendő pedagógust?! Szétosztják az óráit a többi pedagógus között?! További – kifizetetlen – eseti helyettesítéseket rendelnek el?” – teszik fel a kérdést.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
